Borsi Község területe már a paleolitikumban és a neolitikumban is lakott volt. A községtől nem messze a Bükki kultúrába tartozó település nyomai találhatók. Ezek a 11-13. századra tehetők. A község első írásos említése 1221-ből való, amikor is Borsi néven említik, 1284-ben szintén Borsi néven, 1390-ben Borsy formában, 1773-ben Borssa-ként említik, 1920-ban pedig már mint Borša, illetve magyarul Borsi. A község Sárospatak várához tartozott, 1284-ben a sátoraljaújhelyi várhoz tartozóként említik, 1387-ben pedig a Perényi család tulajdonaként, 1429-ben viszont már a Palóczy család vagyonát gyarapította. Ezt követően több tulajdonos kezén is megfordult. 1615-ben ezt a területet a Lorántffy család birtokolta, a 18. századig a Rákócziak, a 18. századtól pedig az Asprement család.

        1557-ben a községben 4 porta állt (birtok, gazdaság, major), 1715-ben már 13 háztartással rendelkezett, 1787-ben már 43 ház állt a területén és 281 lakosa volt, 1828-ban pedig a község 77 házra és 565 lakosúra bővült. Az itteni birtokokat 1892-ben a Széchy családtól Windischgrätz vásárolta meg.

Valószínűleg már a 16. században, bizonyíthatóan azonban a 17. században Borsi az újhelyi (sátoraljaújhelyi) evangélikus református plébánia alá tartozott. Abban az időben a községben már állt a kastély a major gazdasági épületeivel, a templom, plébánia és talán iskola is.

       A községben megtalálható egy templom a 13. század előtti időszakból, azonban a korábbi templom legrégebbi látható román részei a 13. század közepéből származnak. A templomról szóló írásbeli emlékek csak a 16. század óta ismertek. A 16-17. század fordulóján Borsi egy kis falu volt, ahol alattvalói, nemesi és egyházi illetőségű lakosság élt. Fokozatosan azonban az alattvalói háztartások elszegényedtek, számuk pedig egyre csökkent. Legkésőbb a 17. és 18. század fordulóján az alattvalói háztartások száma Borsiban ismét nőni kezdett. 1715-ben tizenhárom ilyen családot tartottak számon, 1720-ban pedig már tizennégy paraszti háztartást. A lakosok mezőgazdasággal és kádármesterséggel foglalkoztak.

        Az első Csehszlovák Köztársaság idején a lakosok foglalkozása nem változott. 1918 után a szlovákok és csehek államalkotó nemzetekké váltak. Csehország területe gazdaságilag fejlettebb volt, mint Szlovákia területe, azonban általánosságban érvényes volt, hogy Szlovákia területe, amelyre a korabeli irodalomban csak mint Felső-Magyarországra hivatkoztak, az egykori Nagy-Magyarország legfejlettebb részének számított. Délkelet-Szlovákia a Csehszlovák Köztársaság megalakulása után is főként mezőgazdasági régió maradt. A második világháború idején a községet 1938-tól 1944-ig Magyarországhoz csatolták. A lezárultát követően megújították a Csehszlovák Köztársaságot, a háború által megsemmisített állam megújításakor pedig Borsi Község 1947 és 1949 között a Trať družby vasútvonal építési központjává vált. A szocializmus során a község megőrizte mezőgazdasági jellegét.

        A kastély jelenlegi objektumának helyén egykor egy vízivár létezett, amelynek kőfalait valószínűleg felhasználták a várkastély építéséhez a 16. század második felében - eredetileg vízárok vette körül, amely mindmáig jól látható az északi oldalon. Nem ismert, hogy ki építette fel a várkastélyt. A legutóbbi javítási munkálatokat a 20. század első harmadában végezték rajta. A kastély jelenleg L-betű alakú alaprajzzal rendelkezik, ill. az újabb gazdasági részek hozzáépítésének figyelembevételével, szabálytalan U betű formájú. A két eredeti szárny találkozásánál van egy saroknyílású, hasáb alakú bástya, amely egy torony maradványa lehet. Az utcára néző homlokzat a földszint közepén egy nagyméretű, félkörben végződő portállal rendelkezik, négyszögletes keretezéssel. A portál megoldása nem zárja ki a hullórostély használatának lehetőségét. Az emeletet főként egymáshoz illeszkedő ablakok tagolják, szegélyezéssel. Az udvarba nyíló szárnyak újabb árkádokkal rendelkeznek, amelyek a 18. századból erednek. A kastélyt a Kassai Kelet-szlovákiai Múzeum lerakataként használták. Napjainkban a község tulajdonát képezi. A kastélyban született 1676.03.27-én a Habsburgok elleni felkelés vezéralakja, II. Rákóczi Ferenc. A J. Mayer által 1907-ben készült mellszobrát a kastély főbejárata előtt helyezték el. Újjáépítése jelenleg folyamatban van.