Jelen

Borsi Község Tőketerebesi Járás déli részén található, a Bodrog folyó jelenlegi medrének jobb partján. Földrajzi és geomorfológiai szempontból Borsi Község területe északkeleten a domináns Zempléni-hegységgel a Nyugat-Kárpát tartományba, a belső Nyugati-Kárpátok altartományba, valamint a Mátrai-Slánai térségbe tartozik. A területét tekintve a Zempléni-hegység nem túl nagy kiterjedésű, nyugaton és délen pedig a Kelet-szlovák-alföldbe alacsonyodik. A Zempléni-hegység változatos geológiai összetételű, a kis területe ellenére pedig különféle struktúrák fordulnak elő benne, mint például a gneisz és csillámpala. A felület szempontjából a legnagyobb mértékben képviselteti magát a homokkő, mészkő, kavicskő és dolomit, helyileg pedig a vulkáni kőzetek is. Hidrológiailag a Zempléni-hegység a Bodrog vízgyűjtő területéhez tartozik.

A helyi jelentőségű felszín alatti vízkészletek a Ronyvai-kapu laza folyami üledékeihez kapcsolódnak. A község kataszterterületének túlnyomó részét a Kelet-szlovák-alföld teszi ki. A táj tipikusan intenzíven használt mezőgazdasági táj jellegű, a déli részén folyómenti síkság élő és holt folyami ágak hálózatával és mesterséges vízelvezető csatornákkal. Az eredeti ártéri erdő és láp növényzet egyedülálló és elkülönült. A község kataszterterületének déli részét savas rétek és vizes területek alkotják. Borsi Község területének vízelvezetéséről a Bodrog folyó gondoskodik, valamint a nyugati mellékfolyója, a Ronyva. A Bodrog folyó völgye a táj fontos jelensége a községben. Éghajlati szempontból a község területe a meleg éghajlat alá tartozik, a januári átlaghőmérséklet -2° és -6°C között van, a júliusi pedig 18,5 – 20,5°C között, az átlagos csapadékmennyiség pedig 530 – 700 mm. A községtől délre termálforrásokat fúrtak, amelyeket ipari szempontból egyelőre nem hasznosítottak.