Kollaudációs határozat

Általánosságban a kollaudációs határozatról

A kollaudációs határozat, mint tulajdonhoz fűződő okmány problematikáját szabályozó alapvető jogszabályokat a Törvénytár 1976. évi 50. számú, területrendezésről és építési rendtartásról szóló törvénye (az építésügyi törvény) tartalmazza, a későbbi előírások értelmében (a továbbiakban: „törvény”), valamint a Tt. 2000. évi 453. sz. rendelete, amely az építési törvény bizonyos rendelkezéseit hajtja végre (a továbbiakban: „rendelet”).

A kollaudációs határozat megalapítja a jogosultságot az épület használatának megkezdésére, valamint a kötelezettséget, hogy kizárólag arra a célra használják, amelyet feltüntettek a kollaudációs határozatban.

A kibocsátója az

Építési hatóság, amely ezzel a határozattal kifejezetten meghatározza, milyen célra használható az épület - lakhatásra, szolgáltatások nyújtására vagy kereskedelmi tevékenységre.

Kollaudációs határozat nem szükséges minden épülethez. Az építési hatóság eltekinthet az épület kollaudációjától, ha kisebb épületekről, építési módosításokról és karbantartási munkákról van szó. Mindig szükséges azonban, amikor az épület lakhatásra vagy egyéni kikapcsolódásra szolgál. Garázsra csak akkor, ha nem tartozik a kisebb építkezések kategóriájába. Kollaudációs határozat szükséges az üzemeltetési vagy gyártó berendezéssel rendelkező épülethez is.

Mikor van szükség kollaudációs határozatra:

• Elengedhetetlen az olyan befejezett épület vagy épületrész használatához, amelyre építési engedélyt bocsátottak ki,

• az épület azon részének használatához is szükséges, amelyen változtatást vagy karbantartási munkákat végeztek, építési engedély alapján,

• a másolata szükséges a leltári szám meghatározásáról szóló dokumentummal kapcsolatos ügyintézés során, a megszüntetésénél vagy módosításánál, amelynek ügyintézése a községi (városi) hivatalnál zajlik,

• a kataszter-igazgatás új épületek és épületek ingatlan-kataszterbe történő nyilvántartásba vételéhez szükséges dokumentumként igényli,

• a községi vagy városi hivatalban ezzel igazolható az ingatlanadó bevallott mértéke.

Mi előzi meg a határozatot?

A kollaudációs határozat kibocsátását megelőzi a kollaudációs eljárás közvetlenül a helyszínen, amely mindig az építtető kérelmére indul.
Még mielőtt az építési hatóság kibocsátja a kollaudációs határozatot, a kollaudációs eljárásban közvetlenül a helyszínen megvizsgálja, hogy az építkezés az építési hatóság által az építési eljárásban hitelesített dokumentáció szerint valósult-e meg. Azt is vizsgálja, hogy betartották-e a területrendezési tervben vagy a területi határozatban és az építési engedélyben meghatározott feltételeket. Elbírálja, hogy az épület tényleges kivitelezése vagy annak használata nem fogja-e veszélyeztetni a közérdeket, mindenekelőtt a környezetvédelem, valamint személyek életének és egészségének védelme szempontjából.

A kollaudációs eljárás résztvevő felei

A kollaudációs eljárás résztvevő felei, a törvény 78. cikke szerint az építtető, az épület tulajdonosa, ha nem ő az építtető, valamint a telek tulajdonosa, amelyen az épület elhelyezésre került.
Amennyiben az építési hatóság összevonja a kollaudációs eljárással az építkezés befejezés előtti módosításáról szóló eljárást, az eljárás résztvevő felei az építési eljárás azon résztvevő felei is, amelyeket a módosítás érinthet.

Hol tudja beszerezni?

Az építési hatóságoknál azon községekben és városokban, akik az államigazgatás átvitt végrehajtását végzik - az épület elhelyezkedése szerinti városban található hivatal az illetékes.

Hogyan kell eljárni a kibocsátása során?
A kollaudációs eljárás során bocsátják ki, amely az építtető írásbeli javaslatára indul meg:
A kollaudációs határozat kibocsátására irányuló javaslat a rendelet 17. cikke szerint a következőket tartalmazza:
a) az építtető vezetékneve, keresztneve (megnevezése) és címe (székhelye),
b) az építkezés megjelölése és helyszíne,
c) az építési engedély vagy az épület befejezés előtti módosítása engedélyezésének dátuma és száma,
d) az építkezés becsült befejezési határideje:,
e) az építési terület teljes körű kitakarításának és az építési terület környezete rendbehozatali befejezésének határideje,
f) információ arról, sor kerül-e próbaüzem végrehajtására, és ha igen, annak időtartama.

A kollaudációs határozat kibocsátására irányuló javaslathoz szükség szerint az alábbiak is mellékelhetők:

a) a területi határozattól és az építési engedélytől történő elvégzett eltérések leírása és indokolása,
b) amennyiben olyan épületről van szó, amelyen a geodéziai tevékenységeket felhatalmazott földmérők és térképészek biztosítják, dokumentum az épület tényleges kivitelezésével kapcsolatos tárgyak megjelenítéséhez és méréséhez használt mérőműszer feldolgozásának biztosításáról, a technikai eszközök föld alatti hálózatai esetén még a befedés előtt,
c) geometriai terv az ingatlan-kataszterről szóló előírások szerint; ezt a dokumentumot nem kell mellékelni, ha nem került sor az épület külső alaprajzi határának módosítására,
d) ha olyan építkezésről van szó, amelyben nukleáris létesítményt építettek be vagy kell beépíteni, a nukleáris felügyeleti hatóság jóváhagyását is mellékelni kell, amelyet a biztonsági dokumentáció értékelése alapján adtak meg,
e) az érintett államigazgatási szervek határozatai, állásfoglalásai, nyilatkozatai, hozzájárulásai, ítéletei vagy egyéb intézkedései,
f) további dokumentumok, amennyiben azokat az építési hatóság kérte, pl. dokumentum az épületre vonatkozó alapvető követelmények teljesítéséről.

A kollaudációs eljárást az az építési hatóság vezeti és a kollaudációs határozatot az az építési hatóság bocsátja ki, amely az építési engedélyt is kibocsátotta; az építési hatóság bejelenti az eljárás résztvevői és a község részére, ha nem ő az illetékes építési hatóság a kollaudációs eljárást illetően és az érintett építési felügyeleti szervek részére, a kollaudációs eljárás megkezdését legalább 10 nappal a helyszíni megállapítással kapcsolatos szóbeli eljárás előtt,

A helyszíni megállapítással egybekötött szóbeli eljárás során - a rendelet 18. cikke szerint - be kell mutatni a következőket:

a) az épület térbeli helyzetének meghatározására szolgáló dokumentumok,
b) dokumentumok az előírt vizsgálatok és mérések eredményeiről, valamint az üzemeltetési berendezések alkalmasságáról a folyamatos és biztonságos üzemelésre; ha sor került próbaüzemre, annak kiértékelése vagy jelentés a komplex teszt eredményéről,
c) projekt-dokumentáció, amelyet az építési hatóság hitelesített az építési eljárásban vagy az épület befejezése előtti módosításának engedélyezése során,
d) tervrajzok, amelyekben feltüntetésre kerültek a módosítások, amelyekre sor került az építkezés kivitelezése során; az ilyen módosításokat a kollaudációs határozat alapján kijelölhetik a projekt-dokumentációban, amelyet az építési hatóság hitelesített az építési eljárásban, ha a velük kapcsolatos eljárást az építési hatóság összekapcsolta a kollaudációs eljárással,
e) dokumentumok a termékek előírt tulajdonságainak igazolásáról, valamint további dokumentumok, amelyeket az építési engedély feltételeiben határoztak meg,
f) a még az építkezés megkezdése előtt kidolgozott részletesebb dokumentáció, ha az építési hatóság annak kidolgozását előírta az építési engedély feltételeiben,
g) építési napló.

Az egyszerű és kisebb építkezéseknél az építési hatósággal történő megállapodást követően a kollaudációs határozat kibocsátása iránti tervezet kellékeit, a mellékleteit is beleértve, megfelelően egyszerűsíthetik.

Az építési hatóság a szóbeli tárgyalásról jegyzőkönyvet készít, amely a következőket tartalmazza:

a) az épület/építkezés megjelölése,
b) annak megállapítása, hogy betartották-e a területi határozat és az építési engedély feltételeit, valamint, hogy megfeleltek-e az építkezésre vonatkozó általános műszaki követelményeknek,
c) a befejezett építkezés tényleges kivitelezésének összehasonlítása az építési hatóság által hitelesített projekt-dokumentációval,
d) az építkezés tényleges kivitelezésétől való megállapított eltérések összeírása, esetlegesen hivatkozás a kollaudációs határozat alátámasztó dokumentumaira,
e) az eljárás résztvevő feleinek kifogásai,
f) az érintett állami szervek állásfoglalásai.

az építési törvény 140. cikke szerint, kifejezett eltérő rendelkezés hiányában, az eljárásra e törvény szerint a közigazgatási eljárás általános szabályai vonatkoznak,
az építési hatóságok döntéshozatali határidejét a Törvénytár közigazgatási eljárásról szóló, 1967. évi 71. törvényének 49. cikke határozza meg (közigazgatási rend), az érvényes jogszabályoknak megfelelően:

• az egyszerű ügyekben, főként ha lehetséges a határozathozatal az eljárás résztvevői által bemutatott dokumentumok alapján, haladéktalanul,

• az egyéb esetekben köteles határozatot hozni az eljárás megindulásától számított 30 napon belül,

• a különösen összetett esetekben legkésőbb 60 napon belül határozatot hoz,

• amennyiben az építési hatóság nem tud határozatot hozni 30, ill. 60 napon belül, köteles arról az eljárás résztvevő felét értesíteni, az indokok meghatározásával együtt.

Mit tartalmaz a kollaudációs határozat?

Az általános kellékeken kívül, amelyeket a közigazgatási rend határoz meg (47. cikk), a következőket tartalmazza:

• a javaslat benyújtójának vezetékneve, keresztneve (megnevezése) és címe (székhelye),

• az építkezés/épület megjelölése,

• az épület használati céljának meghatározása,

• az épület használatának feltételei, amelyekkel biztosítható a közérdek védelme, illetve az eljárás résztvevő felei jogos érdekeinek védelme, főként a környezetvédelem, személyek egészségvédelme, a tűzvédelem, biztonság és munkavédelem szempontjából,

• az épület tényleges kivitelezése apróbb hiányosságainak elhárítására vonatkozó határidő, amelyek teljes egészükben nem akadályozzák az épület megfelelő és zavartalan használatát.

Miért fontos a határozat?

A kollaudációs határozat egy fontos okmány az épület tulajdonosáról. Például a közjegyzők is igénylik, ha bírósági biztosként határozatot hoznak az örökségéről, és az épület/építkezés még nem került bejegyzésre a tulajdoni lapon az ingatlan-kataszterben. Bizonyítékként is szolgál a különféle tulajdonjoggal kapcsolatos peres ügyekben.

Az épület használatának célja, amelyet a kollaudációs határozatban határoznak meg, több okból is fontos. Például a cél szerint, amelyre az egyes épületeket használják, vetik ki a községi és városi hivatalok az ingatlanadót.

Az épület használatának célja a bérbeadás felmondásának elbírálásakor is fontos. Ha például egy lakás tulajdonosa a felmondás indokaként azt tüntetné fel, hogy a lakását vállalkozói célokra kívánja használni, az ilyen felmondást a bérlő megtámadhatná. A lakásbérletet ugyanis a törvény védi és csupán azért nem mondható fel, mert a ház tulajdonosa, amelyben a lakás megtalálható, ki kívánja terjeszteni a működési tevékenységét és erre a célra a mások által bérelt lakást is használni kívánja. A bérlet e felmondási indoka ugyanis nem került meghatározásra a Polgári Törvénykönyvben, azért nem is megengedett.

Az épület használati módjában beálló minden változást be kell jelenteni az építési hatóság részére. Az építési hatóság a változásról az új kollaudációs határozat alapján hoz határozatot.

Milyen díjak fizetendők a kollaudációs határozatért?

A díjak a Törvénytár közigazgatási díjakról szóló, 1995. évi 145. sz. törvényében kerültek meghatározásra, az érvényes jogszabályoknak megfelelően – az adminisztrációs díjak táblázatának 62a tétele:

Épületre vonatkozó kollaudációs határozat kibocsátására irányuló javaslat, amely költségkiadással jár

Milyen dokumentumokat bocsátanak még ki az építési hatóságok?

• területi határozatok,

• építési engedélyek épületekre és azok módosítására,

• határozatok az épület karbantartásának, nélkülözhetetlen módosításainak, az épület vagy építési telek biztosítási munkálatainak elrendeléséről, valamint épületek eltávolításának, tereprendezés és berendezések eltávolításának elrendeléséről vagy engedélyezéséről.